Szihalom

Az Eger-, illetve Rima-patak mellett sík vidéken, termékeny kötött talajon, az Alföld északi peremén, Egertől délre fekszik. 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, de a Sósrév környékét és a Koszperium nevű rétet korábban is Heves megyéhez számították. Szihalom község keletkezésének ideje ismeretlen. Borsod vármegye monográfiája szerint - mely Anonymus történeti művére hivatkozik - már a honfoglalás idejében megvolt. Az azelőtti időben valószínűleg szlávok lakták. A XVIII. század elején a tatár és törökdúlás után ismét benépesül, a legújabb időkig az egri káptalan népes jobbágyfaluja marad. Lélekszáma 1787-ben 1389 fő. 1950 előtt Borsod megyéhez tartozott. Jellege: összetett típusú, halmazos és útféli település a 3. sz. műút mentén, a Rima-patak keleti partján.

A település közepe táján, a templom keleti szélén a hajdani uradalom gazdasági épületei emelkedtek, délkeleti része őskori földvárra épült. Az 1848 előtti időben úrbéres község volt, 1871 után szabad község. Lakosságának száma az 1920. évi népszámlálási adatok szerint 2973, mely lélekszám később 3250-re emelkedett. Szíhalom község polgármestere Bóta József Sándor,  jegyzője pedig Széll Gáborné Blaskó Erzsébet. A testvértelepülés küldöttsége legelső alkalommal, a 2006-os év augusztusában megtartott, első falunapokon voltak Almás vendégei.

SZIHALOM
SZIHALOM2

 

Püspökszilágy

A Pest megyei Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati Cserhát nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, - jórészt tölgyes, cseres - erdők foglalják el. A hajdani időkben ezek az erdőrengetegek jóval nagyobbak voltak, s amint erre a község neve is utal, igen jelentős volt a Szil-fával benőtt terület. Püspökszilágy határa másik két település különálló határát is magába olvasztotta a letűnt évszázadok során.

A két település Szór és Garlan. 1876-ban 735 lakos élt Szilágyon. A lakosság száma egy 1910-res monográfia szerint 1002-re emelkedett. Az első világégés végén, a húszas években épült meg a falu községháza. 1926-ban kapta meg az építésre a megbízást Csikos István váci építőmester, és 1928-ra készen állt az épület. 1948-ban kiépült az elektromos hálózat a faluban és a Váchartyánban felavatott gépállomás jó munkalehetőséget teremtett a környéken. A lakosok száma 1960-ra 1131 főre nőtt. 1964-ben megkezdődött az új iskolaépület-szolgálati lakás építése, a hajdani mészárszékből készült iskola helyén. 1966-ban felépült a labdarúgó pályán a sportöltöző. 1968-71 között épült az új művelődési otthon, amely a település méretei alapján ma is tiszteletet parancsoló intézménye a községnek.

Az 1972-ben megkezdett vízvezeték építés újabb jelentős állomása volt Püspökszilágy fejlődésének, amely azonban nem csak a középületek építésében mutatkozott meg. A biztatónak induló fejlődést 1975 törte meg: A kormányhatározat nyomán megvalósított „nagyközségesítés” - a másik két községgel együtt visszavetette Püspökszilágy önálló létének esélyeit. Lakóinak száma 733. Polgármestere Tordai Sándor, jegyzője pedig dr. Bunna Gyuláné.

PUSPOSZILAGY
PUSPOKSZILAGY2