HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)

FALUNAPOK 2016

ALMASINAPOK2015 resize

HATÁRKERÜLÉS-2015

SZÉKELYEK MENTELÉSE

Európa a Polgárokért

EUROPA

SCHENGEN II.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

TEKINTSE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT !

Almás vára

Almás várával először Orbán Balázs foglalkozott. Ő készítette el a vár alaprajzát, illetőleg magának a falunak és a várnak a kapcsolatáról is ő írt először a Székelyföld leírása című monumentális könyvében. Orbán Balázs szerint a székelyföldi régi várak között Bálványos vára után Almás vára következik, mint a legépebben fennmaradt és legtekintélyesebb várrom.

Leírásában megnevezi a hegyet is, amelynek ormán épült. Almás vára A vár a Várerőssének ismert, sziklákkal díszített hegy csúcsán található. A Várerősse kúp alakú, 942 m magas, keletről a Velence-patak, délről és délkeletről a Várpatak fogja körül. A vár kör alakú volt Orbán Balázs szerint, ellenben a legújabb nézetek ellipszis alakúnak tüntetik fel. Minden oldalról meredek esésű sziklafal védelmezte, és kapuját csak az északról délre vezető úton lehetett megközelíteni. Ma már csak romjait láthatja a látogató, de hogyan is nézhetett ki a valamikori vár? Mint minden várat, ezt is vársánccal vették körül. A vár északi oldala előtti hegynyakat egy széles sánc vágta ketté. Ettől kb. 12 méterre egy még szélesebb sánc létezett, amely erősítésül szolgált az északi és nyugati oldalnak. Kettős sáncról beszélhetünk tehát. A belső sánctól 16 méterre, a hegycsúcs széleire építették a várfalakat. Dr. Vofkori László szerint a vár falának vastagsága két méter lehetett. Méretei 45x25 méter, hossztengely északi-déli irányú. A legépebben az északi fala maradt meg, 1,80 méter szélességben, 3,5 méter magasságban, támpillérekkel erősítve. A falakat kulcslyuk alakú lőrések szakították meg.

Orbán Balázs munkájára támaszkodva Kiss Gábor is írt Almás váráról az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében. Kiss szerint felső és alsó várról kell beszélni. A felső vár félkör alakú kis erőd volt, kerülete 45-50 méter lehetett. Északi oldalán épült öregtornyának fala még ma is látható. A felső vár keleti oldalához csatlakozott az alsó vár, melynek külső fala 160-165 méter kerületű volt. A vár bejárata a déli oldalon helyezkedett el, ott, ahol az alsó vár fala egy meredek szikladombon találkozik a felső váréval. A bejárat felett minden bizonnyal egy négyszög alaprajzú kaputorony emelkedett, amely már rég összeomlott. Ma már csak az alapja látható. A főbejáraton kívül létezett egy rejtett bejárat is a várba. Ez a rejtett bejárat a felső vár északkeleti szögletében helyezkedett el, csak létrán vagy kötélhágcsón lehetett megközelíteni. A várhoz vezető út csigavonalhoz hasonlítható, a hegy oldalába vágott körkörös út lehetett. Míg a vár méretei tekintetében nagyjából hasonló vélemények vannak, nem mondható el ugyanez a vár keletkezésének idejéről és a vártulajdonosról. Orbán Balázs Almás várának keletkezéséről azt állítja, hogy eredetileg Álmos vára volt, és a honfoglalás idején keletkezett.

Ő azt feltételezi, hogy előzetesen a lakosság a várban telepedett le, majd később átköltözött a mai Almás területére. Almás vára - falrészlet Kiss Gábor megemlíti, hogy vannak, akik Venetúr bánnak tulajdonítják a várat, hogy ő építette volna, mások Álmos várának. Szerinte a vár keletkezése a 12-13. századra tehető, semmi esetre sem a honfoglalás idejére. Vofkori László is erre az időszakra teszi a vár felépülését, ellenben megállapítása szerint a vár és a torony nem egyszerre készült el. I. István idejében épült a kaputorony maga, és e torony a Fehér megyei feudális királyság őrtornya volt. Később várrá építették. Vofkori szerint a 16. században még lakhatták a várat, tehát a vár lakói vagy később települtek át a mai falu területére, vagy megoszlottak: maradtak a várban is, mások leköltöztek az Avas-tető aljába. Nos, az első fennmaradt írásos dokumentum, amely őrzi Almás várának nevét, 1539-ből való. Ebben az évben Gyarmati Balassa Imre, székely ispán, "in Castro nostro Almas" ad ki parancsokat, pontosabban egy peres okiratot Uzoni Márk Jánosnak. Még akadt egy történelmi feljegyzés Almás váráról: 1653-ban Kemény János erdélyi fejedelem Moldvából visszatérve Almás várában szállt meg. Van olyan vélemény is a vár keletkezéséről, hogy a lemhényi Csomortányi család ősi fészke, családi birtoka volt.

A lemhényi Csomortányi család egyike volt a legkitűnőbb székely családoknak. E családból származott Csomortányi Tamás főkapitány, akit Báthory András erdélyi fejedelem Mihály vajdához küldött követként 1599-ben. A szájhagyomány szerint a vár tulajdonosa Kurucz Nagy István rablóvezér volt. Várához kakasösvény vezetett. 115-en laktak a várban, de lassan elfogták őket, sőt magát Nagy Istvánt is. Hatalmas mennyiségű kincset szedett össze csapatával a környező falvak lakóitól, és a vár alatti pincében ásta el. Amikor börtönbe került, megbízott egy uraságot, hogy menjen el a várba, nyissa ki a pincéjének a kapuját egy dörönggel, majd a második ajtót is. Vigyáznia kell a belépésnél, mert különben az ajtó fölé fölszerelt döröng buzogány életét kioltja. Ha szerencsésen bejut a második pincébe, megtalálja a három kád aranyat és a Nagy István feleségét. Az arany lesz az uraság jutalma, ha kiszabadítja az asszonyt. Arról nem szól a szóbeszéd, hogy az uraságnak sikerült-e a szabadítás, de arról igen, hogy sokan keresték a vár környékén elásott kincset. A szájhagyomány még hozzáfűzi, hogy sokan próbálkoztak a vár pincéjében elásott kincset a felszínre hozni, de a pince ajtaján aki bement, soha többé nem jött ki, mert egy nyaktiló a nyakát szegte a kincs után méltatlanul sóvárgónak. Még két kisebb várat emlegetnek az Almás vára mellett: Bene Péterné várát (nyomai látszanak a Vármezőn) és Bodvárát (a Ragadón kívül).

 

Csomortán vára

A vidék egyik idegenforgalmi látnivalója a Csuklyán-hegyén levő Csomortáni-vár. Ez a megye egyik jellegzetes, kőből rakott bronzkori erődített települése, az óharmadkori homokkőpadokból felépülő hegytetőn jól látszik az ovális alakú egykori kőfal alapja. Az ásatások során kiderült, hogy az ún. wittenbergi kultúra körébe tartozó kerámia alapján az erőd építése a késő bronzkorra tehető (kb. 3500 éves). Az ovális alakú vár átmérői: 80x64 méter. A tető egy keskeny hegynyakkal kapcsolódik a Szénégető pusztájához. A Csomortáni vártól ha a Rét vagy Ragadó-pataka mentén felfelé haladunk, könnyen kijuthatunk a főgerincre. A nyakat kettős védsánccal látták el az egykori lakók. A szájhagyomány úgy tudja, hogy a várat őrző katonákból alakult ki a falucska s az a híres-neves Csomortáni család fészke volt. Csomortáni Péter vára néven is emlegetik. „A várat óriások lakták - mesélik -, akik egyik lábukkal az almási várba léptek, ülőszékük ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s annak a Várhegy oldalában álló két nyírfa között van bejárata. Sokan keresték itt a kincseket, de igazából - eddig - még senkinek sem sikerült megtalálni. A várból alagút vezetett Almás várába. Valamiféle lovas nép lakhatta ezt a várat, mert László István egy olyan lópatkót talált ott, amilyent az itteni emberek még nem láttak.”

 

Kakaskő

Kézdialmás és Csomortán között, északra egy domb húzódik, mely csúcsán furcsa kő található. Kakaskő a neve. Talán az alakja folytán kapta ezt a nevet, de mások szerint azért hívják Kakaskőnek, mert aki felmászik rá, messzire ellát, akár a kakas a kerítésről. A kis dombbal szemben hirtelen mély árokszerű völgy húzódik, Szépasszonyok-gödrének hívják. A hiedelem szerint nem volt szerencsés dolog a mélyedést gyereknek megközelíteni, mert a “szépasszonyok” megbosszulták a zaklatást, és éjszaka összekócolták a gyerek haját. A Kakaskő és a Szépasszonyok-gödre közt elterülő nyeregszerű völgyhullámot ősi pogány bálványimádó helynek tartják. Talán épp ezért hívják a tőle hajításnyira elterülő követ Kakaskőnek, mert általa hirdették e terület sérthetetlenségét és szentségét.